Új Java-alkalmazás figyelési stratégiái

 

Az alábbiakban néhány olyan forgatókönyvet és beállítást ismertetünk, amelyeket érdemes lehet módosítani a szerzői műveletek során a figyelés lehető legjobb működése és a lehető leghasznosabb adatok kinyerése érdekében.

Ha olyan alkalmazás figyelésére van szükség, amelyet a rendszergazda csak kicsit vagy egyáltalán nem ismer, érdemes elfogadni az alapértelmezett beállításokat. Később, miután egy ideig már futott a figyelés az alapbeállításokkal, a rendszergazda a figyelési riasztások, az Application Diagnostics adatai és az Application Advisor jelentései alapján megkezdheti a beállítások hangolását. További információkért lásd: Útmutató a Java-alkalmazások figyeléséhez.

A megfelelő célcsoport megadásával meghatározott kiszolgálókra korlátozható a figyelés. Nagyon nagy méretű alkalmazástelepítéseknél általában nincs szükség az alkalmazás összes példányának figyelésére. A szükséges adatok megszerzéséhez elegendő egy reprezentatív minta begyűjtése. A reprezentatív mintára szorítkozva mérsékelhető a begyűjtött és tárolt adatok mennyisége.

Az érzékenységi küszöbérték növelésével kiszűrhetők a gyorsan lefutó eljárások, így kisebb lesz a „zaj”, illetve módosítható a hívási verem mélysége, és könnyebben meghatározható a probléma helye. Megfelelő beállításokkal a szükséges hálózati sávszélesség is csökkenthető.

Az érzékenység módosításával határozható meg, hogy egy adott hívás szerepeljen-e a hívási veremben. A rendszer minden olyan függvényt eldob, amely az érzékenységi szintnél gyorsabban lefut és visszatér, így a kisméretű, gyorsan lefutó függvények nem fedik el a tényleges hibát. Érdemes figyelembe venni, hogy az érzékenység módosításával csak az adott eseményhez tartozóan a hívási veremben megjelenő függvények száma csökkenthető, és az összesített küszöbérték túllépése továbbra is eseményt vált ki.

Az érzékenységi küszöbérték a konfigurációs fájlban módosítható; részletes útmutatás a Java-alkalmazások teljesítményének figyelésére szolgáló felügyeleti csomaghoz tartozó útmutatóban található.

A magas érzékenységi érték el is fedheti a problémákat. Előfordulhat például, hogy egy függvény meghív egy másik függvényt, és ha akár csak kis mértékben is megnő a hívott függvény válaszideje, már problémák jelentkeznek az alkalmazásban. Ha például egy adatfeldolgozási függvény 1000 alkalommal meghív egy keresőfüggvényt, és ez utóbbi feldolgozási ideje 1 ezredmásodperccel megnő, akkor a felsőbb szintű függvény válaszideje egy egész másodperccel növekedik. A magas érzékenységi érték elfedheti ezt a problémát. Az ilyen helyzetekben a hívott függvényt érdemes külön metódusként hozzáadni, majd egyéni érzékenységet rendelni hozzá, biztosítva, hogy a rá vonatkozó mérések során a rendszer mindig az alacsonyabb érzékenységi küszöbértéket vegye figyelembe.

Az alkalmazáshiba miatti riasztásokat az adott alkalmazásban észlelt alkalmazás- vagy kódhibák váltják ki. Dönthet úgy is, hogy az alkalmazáshibák miatti riasztásokat nem szeretné megkapni – a hibás alkalmazásoknál gyakran alkalmazzuk ezt a megoldást, hiszen e riasztások megszüntetéséhez általában kódmódosításra lenne szükség. Az ilyen riasztások kikapcsolásával csökkenthető az olyan hibák miatti „zaj”, amelyeket az üzemeltető csoport nem tud közvetlenül megoldani.

Megjelenítés: