Table of contents
TOC
Tartalomjegyzék összecsukása
Tartalomjegyzék kibontása

A Közvetlen tárolóhelyek meghajtóinak kiválasztása

Cosmos Darwin|Utoljára frissítve:: 2017. 03. 10.
|
1 Közreműködő

Érintett kiadások: Windows Server 2016

Ez a témakör útmutatást nyújt azzal kapcsolatban, hogyan választhatja ki a meghajtókat a Közvetlen tárolóhelyek szolgáltatásban a teljesítményre és kapacitásra vonatkozó követelmények teljesítése érdekében.

Meghajtótípusok

A Közvetlen tárolóhelyek szolgáltatás jelenleg három meghajtótípussal használható:

NVMe (nem felejtő memória) – olyan tartós állapotú meghajtók, amelyek közvetlenül a PCIe-buszra vannak csatlakoztatva. Általános méretek a 2,5" U.2, a PCIe Add-In-Card (AIC) és az M.2. Az NVMe nagyobb IOPS- és IO-átviteli sebességet kínál alacsony késleltetéssel, mint a jelenleg általunk támogatott egyéb meghajtótípusok.
SSD – olyan tartós állapotú meghajtók, amelyek hagyományos SATA- vagy SAS-kapcsolaton keresztül csatlakoztathatók.
HDD – forgó, mágneses merevlemezek, amelyek nagy tárolási kapacitást biztosítanak.

Beépített gyorsítótár

A Közvetlen tárolóhelyek szolgáltatás beépített kiszolgálóoldali gyorsítótárat alkalmaz. Ez egy nagyméretű, perzisztens, valós időben működő olvasási és írási gyorsítótár. A többféle típusú meghajtót alkalmazó telepítések esetében a Közvetlen tárolóhelyek szolgáltatás az összes „leggyorsabb” típusú meghajtót automatikusan gyorsítótárazásra használja. A fennmaradó meghajtók szolgálnak a kapacitás biztosítására.

További információt A Közvetlen tárolóhelyek szolgáltatásban használt gyorsítótár ismertetése című témakörben olvashat.

1. lehetőség – A teljesítmény maximalizálása

Ha kiszámítható és egységes, ezredmásodperc alatti késleltetést szeretne elérni bármilyen adat véletlenszerű olvasási és írási műveleteinél, vagy ha rendkívül nagy IOPS- (mi hat millió feletti értéket értünk el!) vagy IO-átviteli sebességet szeretne (mi 1 Tb/s feletti értéket értünk el!), akkor flashalapú eszközöket kell választania.

Ezt jelenleg háromféle módon érheti el:

Kizárólag flashalapú telepítési lehetőségek

  1. Minden NVMe. A csak NVMe-eszközök használata páratlan teljesítményt és a leginkább kiszámítható, alacsony késleltetést biztosít. Ha minden meghajtó modellje ugyanolyan, akkor nincs gyorsítótárazás. Vegyesen használhatja a nagyobb és a kisebb mértékben terhelhető NVMe-modelleket, és az előbbinél állítsa be az utóbbi írási műveleteinek gyorsítótárazását (beállítást igényel).

  2. NVMe + SSD. Ha együttesen használ NVMe- és SSD-eszközöket, az NVME automatikusan gyorsítótárazza az SSD-meghajtókra történő írásokat. Ez lehetővé teszi, hogy az írások egyesüljenek a gyorsítótárban, és az adatok átmeneti tárolása csak szükség esetén fejeződjön be, ami csökkenti az SSD-meghajtók kopását. Ez NVMe-szintű írási jellemzőket biztosít, míg az olvasásokat közvetlenül a szintén gyors SSD-meghajtók szolgáltatják.

  3. Minden SSD. A kizárólag NVMe-meghajtók használatához hasonlóan nincs gyorsítótárazás, ha minden meghajtó modellje ugyanolyan. Ha vegyesen használja a nagyobb és a kisebb mértékben terhelhető modelleket, az előbbinél beállíthatja az utóbbi írásainak gyorsítótárazását (beállítást igényel).

    Megjegyzés

    A kizárólag NVMe- vagy kizárólag SSD-meghajtók gyorsítótár nélküli használatának előnye, hogy minden meghajtó használható tárolási kapacitást biztosít Önnek. A rendszer nem használ fel kapacitást a gyorsítótárazásra, ami kisebb környezet esetén kedvező lehet.

2. lehetőség – A teljesítmény és a kapacitás elosztása

Olyan környezetek esetén, ahol különböző alkalmazások és munkaterhelések találhatók, és nem mindegyikre vonatkoznak szigorú teljesítménybeli követelmények, illetve némelyik jelentős tárolási kapacitást igényel, a hibrid megoldást érdemes választania NVMe- vagy SSD-gyorsítótárral a nagyobb merevlemez-meghajtók számára.

Hibrid telepítési lehetőségek

  1. NVMe + HDD. Az NVMe-meghajtók az adatok gyorsítótárazásával felgyorsítják az olvasási és írási műveleteket. Az olvasási műveletek gyorsítótárazása lehetővé teszi, hogy a merevlemez-meghajtók az írásra összpontosítsanak. Az írási műveletek gyorsítótárazásával kezelhetővé válik a néha hirtelen megnövekvő adatmennyiség, az írások egyesülhetnek a gyorsítótárban, az adatok átmeneti tárolása pedig csak szükség esetén fejeződik be, mesterségesen szerializált módon, így maximálisra növelhető a merevlemezekre vonatkozó IOPS-érték és IO-adatátviteli sebesség. Ez NVMe-szintű írási jellemzőket biztosít, illetve a gyakran vagy nemrég beolvasott adatok esetén NVMe-szintű olvasási jellemzőket is.

  2. SSD + HDD. A fentiekben leírtakhoz hasonlóan az SSD-meghajtók az adatok gyorsítótárazásával felgyorsítják az olvasási és írási műveleteket. Ez SSD-szintű írási jellemzőket biztosít, illetve a gyakran vagy nemrég beolvasott adatok esetén SSD-szintű olvasási jellemzőket is.

    Választható még egy különleges lehetőség is: mindhárom típusú meghajtót is használhat.

  3. NVMe + SSD + HDD. A mindhárom típusú meghajtót tartalmazó telepítések esetében az NVMe-meghajtók végzik a gyorsítótárazást az SSD- és a merevlemez-meghajtók számára. Ennek az az előnye, hogy egymás mellett, ugyanazon a fürtön hozhat létre köteteket az SSD-meghajtókon és a merevlemez-meghajtókon, és ezeket mind felgyorsítja az NVMe. Az előbbi pontosan a kizárólag flashalapú telepítésnek felel meg, az utóbbi pedig pontosan a hibrid telepítésnek, a fentiekben leírtak szerint. Ez elméletileg úgy működik, mintha lenne két tárolókészlete egymástól nagy mértékben független kapacitáskezeléssel, hiba- és javítási ciklusokkal stb.

    Fontos

    Javasoljuk, hogy az SSD-réteget arra használja fel, hogy a legnagyobb teljesítményigényű munkaterheléseket teljes egészében flash alapú meghajtókon helyezze el.

3. lehetőség – A kapacitás maximalizálása

Olyan munkaterhelések esetén, amelyek hatalmas kapacitást igényelnek és az adatok írása ritkán történik, például archiválás, biztonsági másolat céljai, adattárházak, valamint hideg adatok tárolása, érdemes néhány SSD-meghajtót is használnia a nagyobb merevlemez-meghajtók gyorsítótárazásához a kapacitás biztosítására.

Telepítési lehetőségek a kapacitás maximalizálása érdekében

  1. SSD + HDD. Az SSD-meghajtók az időnként hirtelen megnövekvő adatmennyiség kezelése és az SSD-szintű írási teljesítmény biztosítása érdekében gyorsítótárazzák az olvasási és írási műveleteket, valamint optimális módon biztosítják az adatok későbbi átmeneti tárolását a merevlemez-meghajtókon.

Méretezési szempontok

Gyorsítótár

Minden kiszolgálón legalább két gyorsítótár-meghajtónak kell lennie (legalább ennyi kell a redundanciához). Azt javasoljuk, hogy a kapacitásmeghajtók száma a gyorsítótár-meghajtók számának többszöröse legyen. Ha például 4 gyorsítótár-meghajtót alkalmaz, egyenletesebb teljesítmény érhető el 8 kapacitásmeghajtó használatával (1:2-es arány), mint 7 vagy 9 meghajtóval.

A gyorsítótárat olyan méretűre kell beállítani, hogy elférjen benne az alkalmazások és a munkaterhelések munkakészlete, vagyis az általuk bármely időpontban aktívan olvasott és írt adatok halmaza. Ezenkívül nincs más követelmény a gyorsítótár méretére vonatkozóan. Szokásos központi telepítések esetén jó kiindulópont a kapacitás 10%-a. Ha például mindegyik kiszolgáló 4 x 4 TB HDD = 16 TB kapacitással rendelkezik, akkor nekünk kiszolgálónként 2 x 800 GB SSD = 1,6 TB gyorsítótár tűnik ésszerűnek. Később is bármikor hozzáadhat vagy eltávolíthat gyorsítótárakat, ha módosítania kell.

Általános

Ajánlott a kiszolgálónkénti teljes tárolókapacitás korlátozása kb. 100 terabájtra (TB). Minél nagyobb a kiszolgálónkénti tárolókapacitás, annál több idő szükséges az adatok újraszinkronizálásához leállás vagy újraindítás, például szoftverfrissítések telepítése után.

A legnagyobb méret tárolókészletenként jelenleg 1 petabájt (PB) vagy 1000 terabájt.

Lásd még:

© 2017 Microsoft