Logikai hálózat konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés

Közzétéve: 2016. július

Hatókör: System Center 2012 SP1 - Virtual Machine Manager, System Center 2012 R2 Virtual Machine Manager, System Center 2012 - Virtual Machine Manager

A Virtual Machine Manager (VMM) segítségével könnyedén csatlakoztathatók a virtuális gépek az adott környezetben meghatározott funkciót ellátó – például „Háttér”, „Előtér” vagy „Mentés” – hálózatra. Ennek előfeltétele a megfelelő IP-alhálózatok és – szükség esetén – virtuális helyi hálózatok (VLAN-ok) összerendelése, amelyek együtt alkotják a – névvel ellátott – logikai hálózatokat. A logikai hálózatokat a környezethez illeszkedve kell kialakítani. A logikai hálózatok olyan fejlesztések, amelyek a System Center 2012 rendszertől kezdve érhetők el.

A jelen áttekintésben a következő témaköröket tárgyaljuk részletesen:

• Logikai hálózatok és a logikai hálózatokon belül létrehozható Hálózati telephelyek

• Statikus IP-címkészletek és MAC-címkészletek

  Ha csoportos vagy szórásos küldést szeretne konfigurálni a hálózataiban, olvassa el a témakör következő részét: A csoportos és a szórásos küldés támogatására alkalmas IP-címkészlet létrehozása.

• Az IPAM-kiszolgáló integrációja a System Center 2012 R2 VMM alkalmazással

Megjegyzés

A jelen áttekintésben hivatkozott eljárások a különféle fogalmak szemléltetésére szolgáló példákat tartalmaznak. A hálózati példák összefoglalását lásd a következő szakaszban szereplő táblázat „Hálózat” részében: A hálóforgatókönyv előkészítése a VMM alkalmazásban – áttekintés. A példák nem jelentenek a laborkörnyezet telepítésekor feltétlenül követendő előírásokat. A példákat tetszés szerint a saját tesztkörnyezetéhez igazíthatja.

A logikai hálózatok – amelyek ismertetését a jelen témakör tartalmazza – szorosan együttműködnek a következő áttekintő témakörökben ismertetett egyéb hálózati fejlesztésekkel:

• Általános hálózati forgatókönyvek a System Center 2012 rendszer VMM alkalmazásában

  Általános hálózati forgatókönyvek a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 alkalmazásban

• Terheléselosztás konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés: Terheléselosztó hozzáadásával eloszthatja a kérelmeket az adott szolgáltatásréteget alkotó virtuális gépek között.

• A virtuálisgép-hálózatok portjainak és kapcsolóinak konfigurálása a VMM alkalmazásban (System Center 2012 SP1 és System Center 2012 R2): A portprofilok és a logikai kapcsolók tárolóként szolgálnak a hálózati adapterekhez hozzárendelhető tulajdonságokhoz, illetve a hálózati adapterekkel megvalósítható képességekhez. Nincs szükség minden egyes hálózati adapter esetében az egyes tulajdonságok és képességek egyenként történő konfigurálására; a képességeket a portprofilokban és a logikai kapcsolókban adhatja meg, és ezeket alkalmazhatja a megfelelő adapterekre.

• A virtuálisgép-hálózatok és az átjárók konfigurálása a VMM alkalmazásban (System Center 2012 SP1 és System Center 2012 R2): A logikai hálózatokra épülő virtuálisgép-hálózatokkal kihasználhatók a hálózatvirtualizálásban és az egyéb hálózatkonfigurációs funkciókban rejlő lehetőségek. Az átjárók segítségével változatos összeköttetések létesíthetők a különféle rendszerek között.

  A virtuálisgép-hálózatok és a logikai hálózatok közötti összefüggések szemléltetését lásd: Virtuálisgép-hálózatok konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés és példa.

A logikai hálózat, a hozzá társított hálózati telephellyel vagy telephelyekkel együtt a gyakorlatban IP-alhálózatok, VLAN-ok, illetve IP-alhálózat/VLAN párosítások névvel ellátott, felhasználó által meghatározott csoportja, amelynek célja a hálózat-hozzárendelések rendszerezése és egyszerűbbé tétele. Ilyen lehet például a „HÁTTÉR”, az „ELŐTÉR”, a „LABOR”, a „FELÜGYELET” és a „MENTÉS”. Mivel a logikai hálózatok elfedik a fizikai hálózati infrastruktúrát, illetve absztrakciós rétegként működnek felette, lehetővé teszik az üzleti igényeknek és a csatlakozási szükségleteknek megfelelő hálózatok modellezését.

A logikai hálózatok szemléltetését lásd: Logikai hálózat konfigurálása a VMM alkalmazásban – ábrás áttekintés.

A logikai hálózatokra a létrehozásuk után a gazdagépek és a virtuális gépek is csatlakoztathatók, akár különállóan, akár szolgáltatás részeként történik a telepítésük. A felhasználók úgy csatlakozhatnak a logikai hálózatokra a virtuális gépek és a szolgáltatások létrehozásakor, hogy nem kell érteniük a hálózat működését.

A logikai hálózatok alkalmazhatók a különböző célt szolgáló hálózatok jelölésére, a forgalom elkülönítésére, valamint különböző szolgáltatási szinteket (SLA-kat) teljesítő hálózatok definiálására. A többrétegű alkalmazások esetében például az ELŐTÉR nevű logikai hálózatban csoportba foglalhatók az előtérbeli webes réteg által használt IP-alhálózatok és a VLAN-ok. A háttérkiszolgálók (például az alkalmazás- és adatbázis-kiszolgálók) által használt IP-alhálózatok és VLAN-ok HÁTTÉR néven foghatók össze. Amikor egy önkiszolgáló felhasználó összeállít egy többrétegű alkalmazást (szolgáltatást), könnyedén kiválaszthatja, hogy az egyes rétegekbe tartozó virtuális gépeknek mely logikai hálózatra kell csatlakozniuk.

A virtuális gépek és a szolgáltatások telepítésének előfeltétele legalább egy logikai hálózat létezése. Alapesetben, amikor felvesz egy Hyper-V gazdagépet a VMM felügyelete alá, a VMM automatikusan létrehozza a gazdagép egyes hálózati adaptereihez rendelt kapcsolatspecifikus DNS-utótag első utótagcímkéjével megegyező nevű logikai hálózatokat. További információ a jelen témakör Logikai hálózatok hozzárendelése a gazdagépekhez című szakaszában található.

Logikai hálózat létrehozásakor a következőkre nyílik lehetőség:

• Hozzárendelt hálózati telephelyek létrehozása, jellemzően mindegyik fizikai telephelyhez. Mindegyik hálózati telephelyhez társítani lehet a megfelelő IP-alhálózatokat és VLAN-okat.

  Megjegyzés
  A hálózati telephelyeket egyes esetekben logikaihálózat-definícióknak is nevezzük, például a VMM parancs-rendszerhéjában.

• IP-címkészletek létrehozása, amelyekből a VMM statikus IP-címeket tud osztani automatikusan. A készletek a hálózati telephelyhez rendelt IP-alhálózatokból alakíthatók ki.

A hálózati telephelyek és a statikus IP-címkészletek részletes leírása az alábbi szakaszokban található.

Megjegyzés
A logikai hálózatok létrehozásával kapcsolatos további információkat lásd: Logikai hálózat létrehozása a VMM alkalmazásban.

Hálózati telephelyek

A logikai hálózatokhoz a létrehozásukat követően több hálózati telephely is hozzárendelhető. A hálózati telephelyek egy vagy több alhálózatot, VLAN-t vagy alhálózat/VLAN párosítást rendelnek össze egy logikai hálózattal. A segítségükkel az is megadható, hogy az adott hálózati telephely mely gazdagépcsoportokon érhető el. Ha például létrehoz a rendszerben egy Budapest és egy Győr gazdagépcsoportot, és mindkettőn elérhetővé kívánja tenni a HÁTTÉR logikai hálózatot, akkor két hálózati telephelyet kell létrehoznia a HÁTTÉR logikai hálózathoz. Az egyik hálózati telephely elérhetősége a Budapest gazdagépcsoportra (és annak gyermek gazdagépcsoportjaira), a másik hálózati telephely pedig a Győr gazdagépcsoportra (és annak gyermek gazdagépcsoportjaira) korlátozható, mindegyik helyhez hozzáadva a megfelelő alhálózatokat és VLAN-okat. Annak szemléltetését, hogy a telephelyek hogyan lehetnek a logikai hálózatok részei, lásd: Logikai hálózat konfigurálása a VMM alkalmazásban – ábrás áttekintés. A hálózati telephelyek létrehozásával kapcsolatos további információkat lásd: Logikai hálózat létrehozása a VMM alkalmazásban.

Az alábbi táblázat a HÁTTÉR logikai hálózat kialakítására ad példát; a hálózatba budapesti és győri alhálózatok és VLAN-ok is tartoznak.

A hálózati telephelyek létrehozása előtt tekintse át az alábbi útmutatást.

• Ha a System Center 2012 SP1 vagy a System Center 2012 R2 verziót használja, és a hálózati konfigurációnak hálózatvirtualizálást alkalmazó virtuálisgép-hálózatok is részei lesznek, akkor hozzon létre legalább egy hálózati telephelyet, és társítson legalább egy IP-alhálózatot a telephelyhez. Szükség esetén VLAN-t is rendelhet a hálózati telephelyhez. A megfelelő IP-alhálózattal összerendelt hálózati telephely létrehozása után IP-címkészlet is létrehozható a logikai hálózathoz, ami a hálózatvirtualizálás előfeltétele.

  Ha a hálózati konfigurációban nem lesznek hálózatvirtualizálást használó virtuálisgép-hálózatok, akkor kövesse a lista másik útmutatását, amely a System Center 2012, a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 verziónál is azonos.

• Ha a VMM által felügyelt terheléselosztóval kívánja elosztani a kéréseket a szolgáltatás valamelyik rétegében, akkor hozzon létre legalább egy hálózati telephelyet, valamint rendeljen legalább egy IP-alhálózatot a hálózati telephelyhez.

• Ha a VMM által kezelt statikus IP-címkészleteket is létre kíván hozni, akkor hozzon létre legalább egy hálózati telephelyet, majd rendeljen hozzá legalább egy IP-alhálózatot.

• Ha valamelyik VLAN-ban DHCP-vel szeretne IP-címeket osztani a virtuális eszközöknek, akkor a hálózati telephelyekhez csak VLAN-t társítson a létrehozásuk után.

• Ha a hálózaton meglévő DHCP-szolgáltatást szeretné használni, és nem alkalmaz VLAN-okat, akkor nem kell hálózati telephelyeket létrehoznia.

Megjegyzés
A hálózati telephelyek létrehozásával kapcsolatos további információkat lásd: Logikai hálózat létrehozása a VMM alkalmazásban.

Statikus IP-címkészletek

Ez a szakasz a statikus IP-címkészletek általános ismertetését tartalmazza, valamint útmutatást ahhoz, hogy mikor kell ilyet létrehozni. A System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 verzióra vonatkozóan ismerteti azt is, hogy csak a logikai hálózatokhoz vagy az egyes logikai hálózatokon konfigurált virtuálisgép-hálózatokhoz is kell-e IP-címkészletet létrehozni. (A System Center 2012 esetében kizárólag logikai típusú hálózatokat lehet létrehozni, így az IP-címkészletek mindig egy logikai hálózathoz tartoznak.)

Ha IP-alhálózatokat társít egy hálózati telephelyhez, akkor a statikus IP-címkészleteknek ezekbe az alhálózatokba kell tartozniuk. A statikus IP-címkészletek lehetővé teszik, hogy a VMM automatikusan statikus MAC-címeket rendeljen hozzá a felügyelt Hyper-V, VMware ESX- vagy Citrix XenServer-gazdagépen futó Windows-alapú virtuális gépekhez. A VMM akkor tudja automatikusan hozzárendelni a készlet IP-címeit az önálló virtuális gépekhez, a szolgáltatás részeként üzembe helyezett virtuális gépekhez és a fizikai számítógépekhez, ha ezeket Ön a VMM használatával Hyper-V gazdaképként helyezi üzembe. A statikus IP-címkészlez létrehozásakor definiálhat egy olyan fenntartott címtartományt is, amelynek IP-címeit virtuális IP-címként (VIP) hozzárendelheti a terheléselosztókhoz. A VMM a terheléselosztási szolgáltatásréteg üzembe helyezésekor rendeli hozzá automatikusan a virtuális IP-címet a terheléselosztóhoz.

A statikus IP-címkészletek létrehozásakor a kapcsolódó egyéb beállítások is megadhatók, például az alapértelmezett átjáró, a DNS-kiszolgálók, a DNS-utótagok és a WINS-kiszolgálók. Ezeknek a beállításoknak a megadása nem kötelező.

Az IP-címkészletek az IPv4- és az IPv6-címeket is támogatják. Azonos címkészleten belül azonban nem keverhetők az IPv4- és azIPv6-címek.

A System Center 2012 R2 verzióban a virtuális gépeknek a VMM szolgáltatással történő telepítése után megtekintheti az egyes virtuális gépekhez tartozó IP-címeket. Ehhez kattintson a jobb gombbal a virtuális gépre, kattintson a Tulajdonságok parancsra, majd a Hardverkonfiguráció fülre, kattintson a hálózati adapterre, végül az eredményablakban kattintson a Kapcsolat adatai gombra.

További információ a System Center 2012, a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 logikai hálózataihoz tartozó statikus IP-címkészletek létrehozásáról: IP-címkészletek létrehozása a logikai hálózatok számára a VMM alkalmazásban. További információ a virtuálisgép-hálózatokhoz tartozó IP-címkészletek létrehozásáról: IP-címkészletek létrehozása a VMM-ben a Virtuálisgép-hálózatok.

Útmutatás IP-címkészletek létrehozásához a System Center 2012 termékcsaládban

A VMMSystem Center 2012 alkalmazásban elhagyható a statikus IP-címkészletek konfigurálása. Ha van a hálózaton DHCP-szolgáltatás, akkor az is használható a címek automatikus kiosztására. DHCP használatakor nincs szükség IP-címkészletek létrehozására.

Fontos!

Ha egy virtuális gépet úgy konfigurál, hogy statikus IP-címkészletből vegye az IP-címét, akkor a virtuális gépnek a MAC-címét is statikusra kell állítania. A MAC-cím kézzel is megadható (a Beállítások megadása lépésben), illetve a VMM is képes automatikusan kiosztani egy MAC-címet a MAC-címkészletből. Statikus IP-cím hozzárendelése esetén a VMM-nek a virtuális gép elindulása előtt kell meghatároznia a MAC-címet. A VMM a MAC-cím segítségével azonosítja a statikus IP-címre beállítandó hálózati adaptereket. Az azonosítás különösen akkor fontos, ha a virtuális gépnek több hálózati adaptere is van. Ha a MAC-cím hozzárendelése dinamikusan, a Hyper-V segítségével történik, és a gépnek több hálózati adaptere is van, akkor a VMM nem tudja azonosítani, hogy melyik adapternek van statikus IP-címe.

Útmutatás IP-címkészlet létrehozásához a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 termékcsaládban

A VMM és a System Center 2012 SP1 termékcsaládba tartozó System Center 2012 R2 esetében az alábbi útmutatás alapján döntheti el, hogy kell-e statikus IP-címkészletet létrehoznia, és ha igen, akkor csak a logikai hálózatokhoz kell létrehoznia őket vagy a logikai hálózatokhoz tartozó virtuálisgép-hálózatokhoz is. A virtuálisgép-hálózatokhoz tartozó IP-címkészletek létrehozási folyamata hasonló a logikai hálózatokhoz tartozó IP-címkészletek létrehozásának folyamatához.

Fontos!

Ha egy virtuális gépet úgy konfigurál, hogy statikus IP-címkészletből kapjon IP-címet, akkor a virtuális gépnek a MAC-címét is statikusra kell állítania. A MAC-cím kézzel is megadható (a Beállítások megadása lépésben), illetve a VMM is képes automatikusan kiosztani egy MAC-címet a MAC-címkészletből. Statikus IP-cím hozzárendelése esetén a VMM-nek a virtuális gép elindulása előtt kell meghatároznia a MAC-címet. A VMM a MAC-cím segítségével azonosítja a statikus IP-címre beállítandó hálózati adaptereket. Az azonosítás különösen akkor fontos, ha a virtuális gépnek több hálózati adaptere is van. Ha a MAC-cím hozzárendelése dinamikusan, a Hyper-V segítségével történik, és a gépnek több hálózati adaptere is van, akkor a VMM nem tudja azonosítani, hogy melyik adapternek van statikus IP-címe.

Az alábbi listán az IP-címkészletek létrehozásával kapcsolatos, a hálózati konfigurációtól függően alkalmazható útmutatásokat talál. A listán szereplő hálózati konfigurációk leírását lásd: A virtuálisgép-hálózatok és az átjárók konfigurálása a VMM alkalmazásban.

• Hálózatvirtualizálás: Ha a hálózati konfigurációnak hálózatvirtualizálást használó virtuálisgép-hálózatok is részét képezik, akkor a virtuálisgép-hálózatok alapját adó logikai hálózathoz és magukhoz a virtuálisgép-hálózatokhoz egyaránt létre kell hoznia IP-címkészleteket. Ha a virtuálisgép-hálózatokra csatlakozó virtuális gépek DHCP használatára vannak konfigurálva, a VMM válaszol a DHCP-kérésekre, és átad egy címet az IP-címkészletből.

• VLAN-alapú konfiguráció: Ha VLAN-alapú hálózati konfigurációt alkalmaz, akkor DHCP-t (ha rendelkezésre áll), illetve IP-címkészleteket is használhat. Ha az IP-címkészletek használata mellett dönt, akkor a logikai hálózaton kell létrehoznia őket. A virtuálisgép-hálózaton automatikusan elérhetővé válnak.

• Virtuálisgép-hálózat, amely közvetlen hozzáférést ad a logikai hálózathoz („nincs elkülönítés”): Ha az alapját adó logikai hálózathoz közvetlen hozzáférést biztosító virtuálisgép-hálózatot használ, akkor DHCP-t (ha elérhető) és IP-címkészleteket is használhat a hálózaton. Ha az IP-címkészletek használata mellett dönt, akkor a logikai hálózaton kell létrehoznia őket. A virtuálisgép-hálózaton automatikusan elérhetővé válnak.

• Külső, gyártói hálózatfelügyeleti konzollal konfigurált hálózatok: Ha külső hálózatokat használ, amelyek konfigurálása gyártói hálózatfelügyeleti konzolon történik (vagyis ha virtuáliskapcsoló-kiterjesztés kezelőjét használja), a rendszer a gyártói hálózatfelügyeleti adatbázisból importálja az IP-címkészleteket. A VMM alkalmazásban tehát ne hozzon létre IP-címkészletet. (A gyártói hálózatfelügyeleti konzolt egyes esetekben a továbbítási kiterjesztés felügyeleti konzoljának is nevezzük.)

Megjegyzés
A System Center 2012 R2 verzióban a virtuális gépeknek a VMM szolgáltatással történő telepítése után megtekintheti az egyes virtuális gépekhez tartozó IP-címeket. Ehhez kattintson a jobb gombbal a virtuális gépre, kattintson a Tulajdonságok parancsra, majd a Hardverkonfiguráció fülre, kattintson a hálózati adapterre, végül az eredményablakban kattintson a Kapcsolat adatai gombra.

A csoportos és a szórásos küldés támogatására alkalmas IP-címkészlet létrehozása

A VMM és a System Center 2012 SP1 termékcsaládba tartozó System Center 2012 R2 alkalmazásban, ha hálózatvirtualizálást alkalmaz a virtuálisgép-hálózatokon, akkor a csoportos és a szórásos küldést végző alkalmazások támogatására is van lehetőség a virtuálisgép-hálózatokon. Ehhez létre kell hoznia egy csoportos küldést támogató IP-címkészletet, és számos további konfigurációs előfeltételt is teljesítenie kell. (A virtuálisgép-hálózatok feletti hálózatvirtualizálás használatával kapcsolatos további információkat lásd: A virtuálisgép-hálózatok és az átjárók konfigurálása a VMM alkalmazásban.) A csoportos és a szórásos küldés virtuálisgép-hálózatokon való használatának előfeltételei a következők:

• A létrehozott logikai hálózaton engedélyezni kell a hálózatvirtualizálást.

• Állítson be egy IP-címkészletet a logikai hálózaton, és a készletre vonatkozóan válassza a csoportos küldési beállítást.

  Ne feledje, hogy a Statikus IP-címkészlet létrehozása varázslóban a csoportos küldésre vonatkozó beállítás csak akkor jelenik meg, ha a készletet logikai hálózaton hozza létre (és nem virtuálisgép-hálózaton), valamint a hálózatvirtualizálás engedélyezve van az adott logikai hálózaton.

• Azon a virtuálisgép-hálózaton, amelyen a csoportos küldést támogatni szeretné, az IP protokoll beállításának (IPv4 vagy IPv6) egyeznie kell az IP protokollnak az alapul szolgáló logikai hálózathoz tartozó beállításával. A szükséges beállítások megadásához a Virtuálisgép-hálózat létrehozása varázsló Elkülönítés lapján a logikai hálózathoz és a virtuálisgép-hálózathoz ugyanazt az IP protokollt (IPv4 vagy IPv6) válassza ki.

  Miután végzett a virtuálisgép-hálózat létrehozásával, a protokollbeállítás a VMM felügyeleti konzolon nem tekinthető meg. A beállítási érték megjelenítéséhez futtassa a Get-SCVMNetwork Windows PowerShell-parancsmagot. Alkalmazza az alábbi szintaxist, ahol <VMNetworkName> a virtuálisgép-hálózat neve:

  Get-SCVMNetwork –Name <VMNetworkName> | Format-List Name, IsolationType, *PoolType

  A megjelenő információk között a protokoll (IPv4 vagy IPv6) a PAIPAddressPoolType és a CAIPAddressPoolType beállítás értékében jelenik meg. A PAIPAddressPoolType (amely „PA” kezdetű) a szolgáltatói címzésre (provider addressing) utal, vagyis a logikai hálózaton használt IP-címekre. A CAIPAddressPoolType (a „CA” kezdetű) az ügyfélszintű címzésre (customer addressing) utal, vagyis a virtuálisgép-hálózaton használt IP-címekre.

Miután végzett ezekkel a konfigurációs lépésekkel, a virtuálisgép-hálózaton küldött csoportos és a szórásos csomagok a csoportos címzési IP-címtartományba tartozó IP-címeket fogják használni. Az egyes virtuálisgép-hálózatokon belül megadott minden alhálózat egy-egy IP-címet fog felhasználni a csoportos küldési készletből.

Logikai hálózatok hozzárendelése a gazdagépekhez

Ahhoz, hogy egy logikai hálózat elérhető legyen egy gazdagép számára, hozzá kell rendelnie a logikai hálózatot a gazdagép egyik fizikai hálózati adapteréhez, valamint elérhetővé kell tennie egy külső virtuális hálózaton keresztül (amit külső virtuális kapcsolónak is nevezünk). A hozzárendelést mindegyik hálózati adapterrel el kell végezni.

Annak érdekében, hogy a meglévő hálózatra virtuális gépeket lehessen csatlakoztatni, a VMM az alapértelmezett beállításokkal hozza létre a szükséges logikai hálózatokat (és az egyéb hálózati objektumokat) a VMM felügyelete alá vont Hyper-V gazdagépekhez és a VMM által elért virtuális gépekhez. Az alapértelmezett beállításokat a következő lista foglalja össze:

• System Center 2012 VMM esetében: Alapesetben, ha egy Hyper-V gazdagép VMM-felügyelethez való hozzáadásakor a gazdagép valamelyik fizikai hálózati adapteréhez nincs logikai hálózat hozzárendelve, a VMM automatikusan létrehoz és társít egy olyan logikai hálózatot, amelynek a neve megegyezik a kapcsolatspecifikus DNS-utótag első DNS-utótagcímkéjével. Ha például a gazdagép hálózati adapterének DNS-utótagja corp.contoso.com, a VMM egy „corp” nevű logikai hálózatot hoz létre. Ha a hálózati adapterhez nincs hozzárendelve virtuális hálózat, amikor a VMM olyan logikai hálózathoz csatlakoztat egy virtuális gépet, amely hozzá van rendelve a fizikai hálózati adapterhez, a VMM létrehoz egy külső virtuális hálózatot is, és azt hozzárendeli a logikai hálózathoz.

  Megjegyzés
  Hálózati telephelyek nem jönnek létre automatikusan.

• System Center 2012 SP1 és System Center 2012 R2 VMM esetében: Alapesetben, ha egy Hyper-V gazdagép VMM-felügyelethez való hozzáadásakor a gazdagép valamelyik fizikai hálózati adapteréhez nincs logikai hálózat hozzárendelve, a VMM automatikusan létrehoz és társít egy olyan logikai hálózatot, amelynek a neve megegyezik a kapcsolatspecifikus DNS-utótag első DNS-utótagcímkéjével. A VMM egy „nincs elkülönítés” működési módú virtuálisgép-hálózatot is létrehoz a logikai hálózaton. Ha például a gazdagép hálózati adapteréhez a corp.contoso.com DNS-utótag tartozik, akkor – szükség esetén – a VMM létrehoz egy „corp” nevű logikai hálózatot, majd azon létrehoz egy „corp” nevű, elkülönítés nélküli virtuálisgép-hálózatot.

  Megjegyzés
  Hálózati telephelyek nem jönnek létre automatikusan.

A logikai nevek kiválasztására és a virtuális hálózatok létrehozására vonatkozó alapbeállítások módosíthatók. A további információkat – ideértve a VMware ESX és a Citrix XenServer gazdagépekre vonatkozó beállításokat is – lásd: Globális hálózati beállítások konfigurálása a VMM alkalmazásban.

Tipp

A VMM és a System Center 2012 SP1 termékcsaládba tartozó System Center 2012 R2 esetében a portprofilok és a logikai kapcsolók új elemként jelentek meg a hálózati konfigurációban. Portprofilok és logikai kapcsolók segítségével több gazdagépen is egységesen konfigurálhatók a hálózati adapterek. Nincs szükség minden egyes hálózati adapter esetében az egyes tulajdonságok és képességek egyenként történő konfigurálására; a képességeket a portprofilokban és a logikai kapcsolókban adhatja meg, és ezeket alkalmazhatja a megfelelő hálózati adapterekre. További információ: A virtuálisgép-hálózatok portjainak és kapcsolóinak konfigurálása a VMM alkalmazásban.

A gazdagépek hálózati beállításainak megadásával kapcsolatos információkat lásd a következő témakörökben:

• Hálózati beállítások konfigurálása a VMM-ben a Hyper-V gazdagépen

• Hálózati beállítások konfigurálása a gazdagépen logikai kapcsoló alkalmazásával a VMM alkalmazásban

• How to Configure Network Settings on a VMware ESX Host in VMM

• Hálózati beállítások konfigurálása a Citrix XenServer gazdagépen

A VMM automatikusan tud hozzárendelni statikus MAC-címeket olyan új virtuális hálózati eszközökhöz, amelyek felügyelt Hyper-V, VMware ESX- vagy Citrix XenServer-gazdagépen futó Windows-alapú virtuális gépekhez vannak csatlakoztatva. A VMM két alapértelmezett statikus MAC-címkészlettel rendelkezik: az alapértelmezett MAC-címkészlettel (Hyper-V és Citrix XenServer használata esetén) és az alapértelmezett VMware MAC-címkészlettel (VMware ESX-gazdagépek használata esetén). Az alapértelmezett statikus MAC-címkészleteket csak akkor használja a rendszer, ha egy virtuális gép MAC-címénél a „Statikus” címtípus van kiválasztva. A „Dinamikus” beállítást alkalmazó virtuális gépeknél a hipervizor végzi a MAC-cím kiosztását. Használhatja az alapértelmezett MAC-címkészleteket is, de az egyes gazdagépcsoportokhoz egyéni MAC-címkészleteket is meghatározhat.

Megjegyzés
A statikus MAC-címkészletek létrehozásával kapcsolatos információkat lásd: Egyéni MAC-címkészletek létrehozása a VMM alkalmazásban.

A System Center 2012 R2 verzióban a Windows Server® 2012 R2 által felügyelt erőforrások közé VMM operációs rendszert futtató IPAM-kiszolgáló is felvehető. A VMM és az IPAM ilyen jellegű integrációjánál a VMM beállításai összhangban maradnak az IPAM-kiszolgáló beállításaival. További információ: IPAM-kiszolgáló hozzáadása a VMM alkalmazáshoz a System Center 2012 R2 rendszerben.

A logikai hálózatok használati módjaival kapcsolatos tudnivalókat és a logikai hálózatok szemléltetését lásd a következő témakörökben:

• Általános hálózati forgatókönyvek a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 alkalmazásban

• Logikai hálózat konfigurálása a VMM alkalmazásban – ábrás áttekintés

A logikai hálózatok konfigurálásához kövesse az alábbi táblázatban szereplő eljárásokat.

A logikai hálózatok konfigurálását követő lépésekkel kapcsolatos információkat lásd az alábbi táblázatban szereplő hálózati áttekintésekben.

A hálózat konfigurálását követő lépésekkel kapcsolatos információkat lásd az alábbi táblázatban szereplő témakörökben.

A hálózat konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés
Logikai hálózat konfigurálása a VMM alkalmazásban – ábrás áttekintés
Portok és kapcsolók konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés és példa
Virtuálisgép-hálózatok konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés és példa